Jól keresnek a nagy cégek a válságban is

A hírekben gyakran hallani nagy cégeket sújtó különadóról, cégeket is érintő megszorításokról stb. Az emberben igyekeznek olyan képet felépíteni, hogy mostanában mindenkit egyformán sújtanak a megszorítások. A valóság azonban máshogy néz ki.

A nagyvállalatok már a válságnak nevezett folyamatok előtt is az átlagember számára felfoghatatlan mértékű profitot termeltek és ez a megszorítások ideje alatt sem változott. Sőt, most is azon törik a fejüket, hogy még több profitot termeljenek. Számukra a válság csak megnehezíti a pénzcsinálás körülményeit, de valódi hátrányt nem szenvednek. Jó példák erre a válság kifejlődésekor a bankoknak nyújtott állami segítségek, a "bankmentő csomagok": a bankok nemhogy rosszul nem álltak, hanem az így kapott pénzeket szétosztogatták mindenféle jutalmak formájában és röhögtek a markukba. Az állam persze a dolgozó emberektől elvett pénzt osztogatta. Ennek a válságnak nevezett kutyakomédiának az egyik legkeményebb tanulsága, hogy a rendszer a kisemberrel fizettet meg mindent.

A nálunk nagy csinnadrattával bejelentett különadók is csak jól csengő kommunikációs fogások. A pénzek ugyanúgy áramlanak majd továbbra is, ahogyan eddig, csak most más néven. Volt régen "privatizáció", most éppen "válság" van. De jöhet még "fejlesztés", "átstrukturálás", sőt, a megújuló energiaforrásokra hivatkozva is ki lehet zsarolni pénzt az emberekből. Természetesen nem a környezetbarát energiaforrások felhasználása ellen vagyunk, hanem az ellen, hogy erre hivatkozva sajtolnak ki még több pénzt újra és újra az emberekből. Hogy a dolog mögött rendszer van, arra jó egy németországi példa is, melyet az Ex-K3-Berlin.de oldalán olvashatunk.

"A minden áramfogyasztó által, a megújuló energiaforrásokat felhasználó rendszer kiépítéséért fizetendő illeték 2011-ben 2,05-ről 3,5 euró cent/kWh-ra emelkedik. Mivel ez az illeték az áram árában benne van, az állam ezen kifizetésekre 19 százaléknyi áfát zsebel be.

A villanyáram költségei a lakossági fogyasztók számára ezzel 7,5 százalékkal emelkednek. Egy négytagú családnak, mely évente átlagosan 4.000 kilowatt óra áramot fogyaszt, emiatt évente 70 eurónyi költségnövekedéssel kell számolnia (kb. 20.000 forint - a szerk.).

Az áramszolgáltató konszernek, akik ezt az emelkedést természetesen közvetlenül az ügyfélre hárítják, a gazdasági válság ellenére egyenesen paradicsomi nyereségeket könyvelnek el. A verseny hiánya miatt a villamosáram-termelés területén óriási bevételek lehetségesek.

A három legnagyobb energiaellátó vállalat, az E.ON, az RWE és az EnBW az elmúlt évben kereken 23 milliárd eurós nyereséget ért el, 2010 első félévében már 15 milliárd eurót. Ez kereken 25 százalékos nyereséget jelent.

A villamosáram, a fűtés és a víz az emberek alapvető életszükségleteihez tartoznak, akárcsak az étkezés és a lakóhelyiség. Az, hogy ezek árait néhány nagy konszern nyereségvágya diktálja, hallatlan."

Természetesen nem csak az energiaszolgáltatókra igazak a fentiek, hanem a távközlési szolgáltatókra, a bankokra és még sorolhatnánk. A jövő Magyarországában viszont a dolgozó emberek igényei és érdekei, nem pedig a konszernek pénzhajhászása fogja meghatározni a közszolgáltatások működését.

Németh Krisztián - Jövőnk.info