Nekünk hungaristáknak szokásunk nevükön nevezni a dolgokat. A zsidót zsidónak, még akkor is, ha nemzetiszínbe tekeri magát. Továbbá nem tűrjük a megalkuvást, nem megyünk el szó nélkül a messziről bűzlő dolgok mellett, és nem nézzük jó szemmel, ha a számunkra fontos értékeket a legocsmányabb mocsokkal vegyítik össze. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a nemzeti gondolatot ’józsidók’ képviseljék, de azt is, hogy a nemzeti ellenállás sorai tele legyenek buzeránsokkal, cigányokkal, alkoholistákkal, drogosokkal és bűnözőkkel. Az ilyen ’példaképek’ felmutatását pedig egyszerűen nemzetgyalázásnak tekintjük.
A Hungarista Mozgalom szócsöveként működő Jövőnk.info portálon ezek az elvek egyértelműen megjelenítésre kerültek. Liberálisan gondolkodó nemzetiek részéről felvetődött a kérdés: hogy akarunk így részévé válni a nemzeti oldalnak? A válasz egyszerű: sehogy!
Ami ma az úgynevezett nemzeti oldalon folyik, számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan. Józsidó vezetők, válogatatlan tagság (közöttük cigányok, buzik, drogosok, bűnözők), erkölcsi halott példaképek. Nemhogy a nemzeti gondolattal, de a természetes értékrenddel áll szemben az, ami most az ún. nemzeti oldalon folyik! Köszönjük, mi ebből nem kérünk. (…)
Beépült az Arcvonal a rendőrségbe?
A Népszabadság hungarista táborokról írt cikke után a magukat illetékesnek gondolók szorgalmasan kezdték böngészni a Jövőnk.info-t. Nem a nemzetbiztonság munkatársai, elvégre ők indulásától fogva folyamatosan figyelemmel kísérik működésünket, a robot félóránként menti az oldal tartalmát. Újságírók, politikusok, elemzők, nagyokosok.
Az újabb hisztéria alapja a „Polgárháború küszöbén” című írás, mely a ’Bástya’ tavaly novemberi számából került fel honlapunkra. (…)
Az SZDSZ-nek és hasonszőrűeknek problémát jelent, ha a nevezett szervek állománya hazafiakból áll. Mi magyarok inkább azt tartanánk problémának, ha nem ilyen emberek lennének ott! Ha katonaság, rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálat állományát nem a legtettrekészebb hazafiak töltik ki, régen rossz annak az országnak! Olyan hivatások, melyek megkövetelik a hazafiasságot! És hogy tettre készek? Igen! Mert ők látják a legjobban, mi folyik ebben az országban! Nem azért megbízhatatlanok a hatalom számára, mert valaki beépült. Hanem mert többségében magyarok!
Épp ezért, felesleges beépülnünk bárhova. Mert a hazafiasság nem agitáció kérdése, az igaz magyar emberek nem konspiráció útján szerveződnek egységbe. Bennünket a magyarságunk köt össze. Nekünk nem kell titokban susmusolni. Nálunk elég egyetlen kézfogás vagy egy tekintet.
(…) Ha az idő úgy hozza, úgyis megtaláljuk egymást. Addig is elég, ha összeköt minket magyarságunk, az igazság szeretete. Elég, ha tudjuk: egy oldalon állunk! Ez az Egységes Magyarország!
Ez a hatalom igazi nagy problémája! A pártagitációkat, szervezkedéseket nyomon lehet követni, lehet dossziézni, elhárítani. De mikor a nép ébred… Mindenki a saját helyén áll ki magyarságáért, az igazságért… Katonák, rendőrök, a nemzetbiztonsági állomány, önkormányzatok, stb. Emellett pedig jelentkezik egy vezető erő, aki nem akar pártot szervezni, nem agitál lépten-nyomon, nem akar még csak előtérbe kerülni sem. Mégis minden közösségből a legjobbak rá figyelnek. Egyre többen. És szép lassan mindenki felé fordul.
Mi nem szervezetekbe épülünk be. Hanem a lelkekbe!
Politikai helyzetelemzés a nemzeti jobboldal felállásáról
(…) Mára három meghatározó irányzat alakult ki, a küzdelem módjainak különbözősége alapján. Mindhárom irányt egy-egy vezető szervezet neve fémjelzi.
A szalonnacionalisták a rendszer belülről való megdöntésének hívei, a Jobbik képviseletében a parlamentáris utat választották, annak minden visszásságával és csapdáival.
A nemzeti radikálisok a rendszert kívülről, erőszakosan akarják megdönteni. Központi szervezetük a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Harcmodoruk az utcai zavargás, közegük az indulat vezérelte tömeg.
A harmadik irányzat szerint az egész rendszer és a fennálló társadalmi rend a saját bűnei súlyától fog összeomlani, amire fel kell készülni. Ők a hungaristák, a Magyar Nemzeti Arcvonal, illetve az általuk életre hívott Egységes Magyarország Mozgalom vezetésével. Taktikájuk a fegyelem és rend alapú, tekintélyelvű szervezetépítés, a kivárás, és a csendes, de nagyon is aktív készülődés.
A zsidó Fidesz-t akár csak kérdőjellel is nemzeti pártként említő vak tömeget nem sorolhatjuk a nemzeti oldalhoz – attól függetlenül, hogy a későbbiekben még bármelyik irányzat támogatói lehetnek. A Vukics-féle békegalamb-eregető, jellegtelen szervezetek a gondolkodó nemzetiek szempontjából szintén teljesen érdektelenek. (…)
A tenni akaróknak adott minden lehetőség. Van három irány. Tessék mérlegelni, és választani!
Az összeomlásra készülve – körvonalazódik az új népi ellenállás
Egyre többen keresnek meg minket az általunk szalonnacionalistának, nemzeti radikálisnak nevezett táborokból. (...) Magunk részéről mindkét irányzat elképzeléseit elutasítjuk. Ezt a rendszert demokratikus úton megváltoztatni nem lehet, de zavargásokkal megdönteni sem. Nem lehet viszont fenntartani sem, az összeomlás elkerülhetetlen. Ezt egyre többen látják be jelenlegi elhelyezkedésüktől függetlenül. Ezek az emberek, közösségek, csoportok, sőt szervezetek egymás után keresik meg az Arcvonalat. Mert ezt az MNA mondta ki először. Sok mindent el lehet lopni, le lehet másolni. Azt viszont mindenki tudja, hogy míg a nemzeti radikális, szalonnacionalista szervezetek különböző formában vívják szélmalomharcukat a rendszer ellen, addig az Arcvonal évek óta tudatosan készül arra, aminek bekövetkezését a történések egyre inkább valószínűsítik. Amit nem lehet felkészületlenül fogadni. (…)
A hungarizmus eszmeiségének időszerű megnyilatkozása új irányvonalat hozott a nemzeti ellenállás terén. A merőben új látásmód kinyilatkoztatását az első körben értetlenség fogadta. A köztudottan nagy múlttal és tapasztalattal rendelkező hungaristák (a Magyar Nemzeti Arcvonal a legrégebbtől fennálló nemzeti szervezet Magyarországon) kimondtak olyan dolgokat, melyek fölött mások előszeretettel átsiklottak, rámutattak a különböző szerveződések, irányzatok visszásságaira. (…)
Továbbá a hungaristák más meglátásból közelítették meg a rendszer elleni harcot. Az események menetét előre látva új célt és alapot jelöltek a küzdelemnek. A hungaristák nem azt mondták, hogy kell megdönteni a rendszert. Hanem azt, hogy ha tetszik, ha nem: eljön a vér és vas ideje! Mindez párosult egy markáns ideológiával, ami szintén eltér a megszokott szemlélettől. Más szemszegből szemléli a józsidókat, a Trianon-kérdéskört és a nemzetiségi viszonyokat, az erőszakszervezetek tagjaihoz való hozzáállást, a nagyhatalmak szerepét, a nemzeti egység útját. (…)
Mind több a megkeresés irányunkban. Személyek, más szervezetek tagjai, vezetői, sőt szervezetek, vagy azok térségi szintű vezetése. Egyre többen látják be: igazunk lesz. Sem a demokrácia, sem az érzelmi-indulati lázadás nem működik. A végjáték mégis jön. (…)
Mindenkit – személyt, csoportot, szervezetet – egyedileg bírálunk el. Mindenkit jó szívvel fogadunk – kivéve, akik már elásták magukat. De semmiféle alkudozásba nem megyünk bele. Tudjuk, hogy mit akarunk. A kérdés, hogy jössz velünk, vagy mindenáron demokratát akarsz játszani? Mivel tudod segíteni, szolgálni a mozgalmat, a nemzetet most, és mire vagy kész, ha eljön az idő?
A magyar nemzet ismét spontán rendeződik sorsközösségbe. Különböző szervezetek tagjai néznek egy irányba, érzik a korparancs hívó szavát. És ez a késztetés, ha dönteni kell, erősebb lesz bármely szervezeti keretnél. A korparancs, a vezérlő láng: a hungarizmus!
Cigánykérdés: a felrobbanó időzített bomba
(…) Ami most történik, nem más, mint következmény. Ha egy bombát élesítünk, előbb-utóbb felrobban. Ki lesz a felelős a következményeiért? A bomba? Másodsorban. Elsősorban pedig az, aki élesítette azt. A cigánybomba felrobbanásáért másodsorban felelősek a cigányok. Felelős a cigányok bűnöző rétege – amely ha tetszik, ha nem, jelentős arányát teszi ki a cigányságnak. Hivatalos statisztikák erről persze nincsenek. Eddig erről beszélni sem lehetett hivatalosan, mert az már ’rasszizmus’. Idáig kellett jutni, hogy végre ki lehessen mondani: a cigánybűnözés létezik! Ezt ma már elismeri a jobb- és baloldal, sőt a cigány vezetők is. Miért kellett erről eddig hallgatni? Miért kellett ombudsmanért kiáltani, ha valaki kimondta? Miért kellett megvárni, míg a helyzet visszafordíthatatlanná válik? Miért kellett megvárni, míg a bomba felrobban? (…)
De a fő bűnösöket magasabb szinten kell keresni. A kérdés elfajulásának oka nem csupán a liberális társadalomszemlélet butasága. Hanem politikai számítás. Mert a cigánykérdés sem ok, hanem okozat. Nem volt szükségszerű, hogy így alakuljon. Az ok a cigánykérdés kezelésének módja. (…)
A cigányok szociális helyzetének, szaporaságának és a nagyarányú bűnözési rátának figyelmen kívül hagyása, elbagatellizálása vezetett oda, ahova. Ez fokozódott még a cigányság szemszögéből a munkanélküliséggel, a másik oldalról pedig a cigányokat illető törvényi engedékenységgel. Ebből a cigány a nehéz munkához jutás révén a negatív diszkriminációt érzékeli, a többségi társadalom pedig a cigánybűnözéssel szembeni elnézés és a szociális segélyezési rendszer révén pozitív diszkriminációt lát a cigányokat illetőleg. A lényeg korántsem az, kinek van igaza. Hanem hogy valami nagyon el lett rontva, méghozzá állami szinten.
Kezdve ott, hogy a korábban vándor életmódot élő cigányságot nem csupán letelepíteni kellett volna, hanem megtanítani a közösségi élet szabályaira, az együtt élésre. Az iskolákban nem csupán tanítani, hanem nevelni a cigánygyerekeket. Ha kell, igenis külön osztályban, mert speciális nevelésre lett volna szükség! A cigány közösségeket szocializálni, a bűnözést pedig nem tűrni. Elbagatellizálás, szemhunyás helyett felelősségre kellett volna vonni a bűncselekmények elkövetőit, és a liberális ostobaság helyett tudomásul venni, hogy van egy erős bűnözési hajlam, és a cigánybűnözés igenis létezik!
Meg kell jegyeznünk, hogy korántsem minden cigány antiszociális. Még csak az sem biztos, hogy a bűnöző életmód a cigányság többségét jellemzi. De a létező cigánybűnözés olyan szembetűnő, és annak kezelése annyira bántóan elégtelen, így olyannyira szembetűnő, hogy bélyeget nyom a cigányságra, mint népcsoportra. Rendvédelemben, vagyonvédelemben járatos szakemberek arról számolnak be, hogy településenként néhány, párfős banda lekapcsolásával jelentősen javulnának a mutatók, és a bűnözési hajlandóságot nagyban vissza lehetne vetni.(…)
Közben elkezdődtek a cigányokat érő támadások is, már több esetben fegyverrel, halálos áldozatokat is követelve. A precíz kivégzések miatt joggal merül fel az is, hogy ezek a támadások a feszültség szítását és a ’cigánybomba’ felrobbanását provokáló titkosszolgálati akciók. (…)
A kiélezett feszültségnek most ugyanúgy megisszák a levét azok a cigány emberek, akik valójában semmiről nem tehetnek, mint hosszú évek, évtizedek óta azok a magyar emberek, akik áldozatul estek az eltitkolt cigánybűnözésnek.
Mert arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy miközben 50 millió forintos nyomravezetői jutalmat tűztek ki a cigányokat ért támadások nyomravezetőjének, a cigányok által elkövetett bűncselekmények – közöttük az erőszakos támadások száma is – szaporodik. Hosszan lehetne sorolni azok neveit, akiknek ez életükbe került – bár az ő temetésükön nem jelentek meg a közélet ’jelesei’. A lakosságot érő atrocitások mindennaposak a jelentős cigány lakossággal bíró településeken. A gyerekeket ért iskolai inzultusokról könyveket lehetne megtölteni – minden iskolában! Ezek tények! (…)
A HVIM trianoni megmozdulása kapcsán
(…) Egyszerűen nem igaz az, hogy elkerülhetetlenül szükséges a szembenállás, a kinti magyarok érdekeire hivatkozva. Felhívjuk mindenkinek a figyelmét, hogy amióta a Magyar Nemzeti Arcvonal párbeszédet kezdeményezett a szlovák szélsőjobboldallal, jó viszonyt alakított ki a Slovenská Pospolitost-al, azóta gyakorlatilag a szlovák nacionalisták részéről nem történt magyarellenes atrocitás a Felvidéken. Még a szlovák-magyar titkosszolgálati együttműködéssel kidolgozott ellenintézkedés – a dunaszerdahelyi provokáció és az azt követő budapesti incidensek – is kisiklott a szervezetek kiállásán. (…)
Kereszttűzben a Magyar Gárda
A vasárnapi nemzeti ’ereszdelahajamat’ után megy a vita, kinek volt igaza, sőt ki a jobb magyar. A valamiféle rendet megjeleníteni próbáló (Jobbikos) Magyar Gárda szembekerült az érzelmi-indulati alapokon álló, ügynökökkel tűzdelt, focihuligánokkal vegyes nemzeti anarchistákkal, barna bolsevistákkal és a tömegpszichológia szabályai szerint viselkedő tömegemberekkel.
A nemzeti hírportálok saját maguknak ellentmondó nyilatkozatokat adnak közre, határozottan állást foglalni nem tudnak, de szinte kivétel nélkül gyávának nevezik a gárda viselkedését. (…)
A Gárdát betámadó Budaházy-ék videó-összeállítással igyekeznek bizonyítani, hogy igazuk volt. (…)
A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy Budaházy-t – Toroczkaival ellentétben – nem tartjuk feltétlenül ügynöknek. (…) Viszont az, hogy egyre inkább a rendőri erőkkel való szembenállásra hegyez ki mindent, az már egy ügynöknek is becsületére válna. Valóban változásra készülő erők szemében a tömeg és a rendőri erők – kiknek állásfoglalása a változás pillanatában kulcskérdés – szembeállítása főbenjáró bűn!
Miután egy gárdista nagyon helyesen – ám nem elég határozottan, de a tömeg reakciója alapján nem is biztos, hogy ehhez elég tekintélyük lett volna – megpróbálta leállítani a bajkeverőt, az a Gárda leminősítése után ekképp kesergett: „ne jussunk már oda, hogy egymásnak beleszólunk, ki mit mond”! Igazi anarchista kulcsmondat! Nehogy már valaki megszabja, mit mondjak, mit tegyek, nehogy már valaki VEZESSEN! Ezért tart itt a nemzeti oldal. Mindenki beszélhet összevissza, mindenki azt csinál, amihez épp kedve van. (…)
Itt az ideje elgondolkodni! Mindig lesznek olyanok, kiknek a zavargás a lételemük. Az ilyeneket mindig kihasználja a hatalom – épp a tv-székháznál is. Érzelmi-indulati alapállásuk miatt rendezetlenek, szervezetlenek, fegyelmezetlenek, mint láthatjuk, céltalanok is. Harcra alkalmatlanok. Velük akartok tartani?
De azoknak is igazuk van, akik azt mondják, hogy egy elkerülhetetlenül polgárháború felé sodródó országban a kopogtatócédula-gyűjtögetés – pláne józsidós pártoknak – szintén értelmetlen. Van megoldás? Szerintünk igen! (…)
Még egy dolog: a Jobbik Gárdája általános támadás alatt. A Jobbik meg kussol! Nem álltok ki a sajátjaitok mellett? Ennyire fontos a többi szavazata?
Az eseménylánc a valódi nemzeti oldalnak egy főnyeremény. Mindenki megmutatta, hol áll, mit akar! Szép lassan felsorakozik a nemzet képviseletében az egységes Magyarország, és az anarchobolsevita zavargók, józsidós liberál-nemzetiek az összeomló polgári zsidótársadalom oldalán!
Európa új reménye: Oroszország
Döbbenetes fejlődésen ment keresztül Oroszország fél évszázad – különösen az utóbbi néhány év – alatt. Nem csupán a gazdasági fejlődésre gondolunk, a szociális erősödésre, a társadalmi egyensúly helyreállítására. Hanem arra az erkölcsi magasságra, amibe Oroszország a legsötétebb sátáni bolsevizmus állapotából jutott.
A sztálini Szovjetunió bár világbirodalom volt, a judeo-bolsevizmus gyilkos megtestesítőjeként írta be nevét a történelembe. Meggyötörte az orosz népet, és mindazokat, akik a Szovjetunió területén éltek. Hasonló rendszereket ültetett fél Európa nyakába. A bolsevizmus 100 millió emberi életet követelt!
Sztálin halálával a Szovjetunió a legvadabb judeo-bolsevizmusból egy mérsékeltebb népi kommunizmus felé mozdult el. Hamarosan letörte a szovjet blokkhoz tartozó országok judeo-bolsevik vezetését is. Mi magyarok jól tudjuk, miért lehetett nekünk 1956-unk, és azt is, hogy kezdődött az el. Azt is tapasztalhattuk: valami változott. Míg 1945-ben a Magyarországot elfoglaló szovjet hadsereg tagjai rablást, gyilkolást, tömeges nemi erőszakot hoztak, 1956-ban az ilyen jellegű atrocitás már nem volt napirenden. A ’80-as évek végén az orosz katonák hazamentek. Az sem volt véletlen, hogy ez megtörténhetett. A blokkhoz tartozó államok felszabadítása szintén része volt az orosz tervnek.
A kelet-európai országokban mély és keserű nyomot hagyott a negyven éves szovjet uralom. És berögződött oroszellenességet is. Független az új idők demokratikus államközi együttműködéseitől, a nép rossz emlékei megmaradtak. A nemzeti gondolkodású emberek pedig tudatosan őrizték a múlt árnyait, okulásul.
Most azonban itt az ideje, hogy felülvizsgáljuk történelmi előítéleteinket! Tisztán kell látnunk, mi miért történt. Józanul kell szemlélnünk a jelent, és számot kell vetnünk a jövőről. (…)
Magyarok a baloldalon
(...) Olvasóink az elvileg ellentétes oldalon való elhelyezkedés (ez a berögződés egyébként egy baromság, ahogy azt lejjebb elemezzük) ellenére egyebek mellett pozitívumként említették, hogy oldalunkon nem találkoztak a más nemzeti médiumokban megszokott köpködéssel és sárdobálással. Ennek két oka van. Egyrészt nem tartjuk taktikusnak és alkalmazandónak az indulati alapokon álló politizálást. Másrészt – vagy talán pont ezért – látjuk, tudjuk és értjük, mi az, ami miatt az emberek egy része nosztalgiával tekint a múltra, magunk pedig elvakultság nélkül igyekszünk elemezni a történelmet. (…)
Akik nosztalgiával gondolnak a Kádár-rendszerre, akár még ha kommunistának gondolják is magukat, általában a legkevesebbet sem tudnak az ideológia mibenlétéről, egyetlen sort nem tudnak idézni Marxtól, sőt egyáltalán nem is érdekli őket. Ők nem az ideológiát élték meg, hanem a hétköznapokat! Ami sokkal különb volt, mint ma!
A végére hagytuk a legfontosabbat, ami az embereket a múlthoz fűzi: a közösség! Amit a mostani rendszer teljesen elvett az emberektől. A múlt rendszereit, lett légyen az nemzetiszocialista vagy kommunista, a közösségi érzés hatotta át. Ennek hiányában a társadalmat átjárja az elhidegülés, a másik lenézése, törtetés, ellenségeskedés, közöny és gyűlölet. Ez az, ami a legjobban hiányzik az embereknek. Épp ezért, jóval többre becsüljük a közösségben gondolkozó, baloldali munkásembert, mint a hedonista-nihilista semmihez nem kötődő szabad polgárt, még ha elől-hátul összetapasztgálja is a kocsiját nagy-Magyarország matricával. (…)
Tudomásul kell venni, ezek az emberek egyszerű magyar munkások voltak. A kommunizmus bűnei az ideológiai kiagyalóié, a vezetőié és az embertelen végrehajtóké, akinek teljesen mindegy volt, milyen ideológia alatt garázdálkodhatnak. Nekik a néphez, az egyszerű magyar munkásokhoz semmi közük! (…)
Azt is tudni kell, hogy a polgári rendszer bukása után felálló új társadalmi rend erősen szociális jellegű lesz.
Fentieken lehet megbotránkozni, attól ezek tények maradnak. És ezt azok jelentik ki, akikről a politikai elemzők vészharangjai azt hirdetik: az igazi szélsőjobb még csak most fog felbukkanni.
Ez az erő pedig közösségben gondolkodik. Mert az ország nem jobb- és baloldalból áll. Hanem emberekből. Magyarokból. A kérdésünk: akarsz-e országot, hazát? Akarsz-e jövőt, magadnak, gyermekeidnek? Kész vagy dolgozni és harcolni érte?
Fokozódik a Mossad aktivitása Magyarországon – Ébresztő!
Módszeres előkészületekre utal az izraeli titkosszolgálat aktivitása hazánkban. Folyik az etnikai feszültség irányított élesítése, a stratégiai objektumok elfoglalása, az izraeli haderő betelepülése. Az elhárítás belső háborút vív, a kormány sodródik, a nemzeti oldal felkészületlen, a gárda-szerű szerveződéseket megvezetik.
Hétfőre virradó éjjel ismét lecsaptak az Mossad által fizetett bérgyilkosok, ezúttal megint egy nyírségi településen, Kislétán. (…) A bérgyilkosok – illetve megbízóik – egyre inkább figyelmet fordítanak arra, hogy az áldozatok lehetőleg dolgozó, úgymond tisztességes cigányok legyenek, és gyerek is legyen az áldozatok között. A gyilkosságokra hivatkozva és a Magyar Gárdával rémítgetve cigány bűnbandákat fegyvereznek fel, úgymond ’önvédelem’ okán. Erre vonatkozóan még csak Budapest egyes kerületeiben terjednek információk, de valószínűsíthető, hogy ugyanez zajlik vidéken is, különös tekintettel Borsod és Szabolcs megyére.
A zsidó érdekű ’őrző-védő’ cégek sorra felügyeletük alá vonják a kulcsfontosságú intézményeket, többek között a honvédség laktanyáit, raktárait is ezek őrzik. Az In-Kal a közelmúltban együttműködési megállapodást kötött a rendőrséggel is.
Az izraeli haderő folyamatos beáramlásáról újabb és újabb információk bukkannak fel. Már most zsidó katonák százai állomásozhatnak Magyarországon. (…)
A dolgok betetőzése a következő parlamenti ciklusban várható. Az elkerülhetetlen összeomlás a Fidesz kormányzásának közepére datálható. (…)
A Fidesz ezúttal magával hozza Izraelt. A párt a legszorosabb kapcsolatban áll azokkal az erőkkel, akik most a Kárpát-medence totális megszállását készítik elő, telepítik be a zsidó haderőt, és irányítják a háttérből az eseményeket. A nyílt diktatúra jegyében már jövő évben megkezdődik az ellenállás felszámolása, várható a hungaristák bebörtönzése.
Önleleplezés a Kuruc.info-tól
Pár napja a Kuruc.info alapos szegénységi bizonyítványt állított ki önmagáról. A szokásos soviniszta feszültségszítás mellett nekiesett az Arcvonalnak is. (…)
A Slovenská Pospolitost-hoz köthető blogoldalon megjelent egy szerencsétlen írás Szent Istvánról, akit a cikkíró mint szlovák királyt mutatott be. Erre aztán hamar ráharaptak. A Kuruc.info egyenesen a szlovák nyelvtörvény támogatóiként, mindenféle sovinisztaként mutatta be a Szlovák Testvériséget, és elhordta mindennek a velük jó viszonyt ápoló Magyar Nemzeti Arcvonalt is. (…) Az ügy kivizsgálása folyik. Az esetleges új helyzet kezelése kizárólag a mi dolgunk, nincs szükségünk sovén uszítók véleményére.
És most jöjjenek a kérdések…
1. Hogy van az, hogy a Kuruc.info soha egyetlen sort sem közölt azokról a szlovák megnyilvánulásokról, melyek az általuk bemutatottakkal merőben ellentétes nézőpontból mutatják be a szlovák-magyar viszonyt?
2. Hogy van képe egy olyan oldalnak számon kérni bármiről a szlovákokat, aki folyamatosan őket anyázza?! Ha a szlovák-magyar viszony újra megromlik, az nem az MNA politikájának, hanem épp a Kuruc.info és hasonszőrű társainak köszönhető, akik ostobaságukkal támogatják a szabadkőműves feszültségszítást!
3. Az MNA és az SP kapcsolattartása legalább egy éve köztudott tény. A Kuruc.info-nak miért csak most jut eszébe beszámolni erről?
4. Miért nem foglalkozott a Kuruc.info azzal, hogy az MNA külpolitikájának eredményeképp jóformán megszűntek a magyarellenes atrocitások a Felvidéken?
5. Amikor az országnak egyéb bajai is vannak, miért kell kiélezni a nemzetiségi feszültséget? Kinek az érdekét szolgálja mindez? (…)
7. Az újabban hungarista tollakkal ékeskedni próbáló Kuruc.info eddig mélyen hallgatott az MNA-ról. Miért csak most, ez eset kapcsán jut eszébe a létezése? (…)
9. Soviniszta uszítás, a hungaristák elhallgatása, kiszorítása, szervezetek szembefordítása. Milyen erők állnak a Kuruc.info mögött?
10. A Mossad-os rendőrről miért nem cikkezett a Kuruc.info? Mindenféle csöves cigányt tudnak mutogatni, de a beépült rendőr témája érdektelen! Belső hírforrásunk szerint az információ hamarabb eljutott hozzájuk, mint hozzánk. A nagy leleplezők ilyen témáról miért hallgatnak? És akkor jöhet is a következő kérdés: a cigánygyilkosságok kapcsán miért terelik most is a figyelmet a Mossadról, az NBH-ra mutogatva, és KGB-re utalgatva? Itt a válasz az előző kérdésre?
Tudjuk jól, mi áll valójában az ügy hétterében. Egy nappal korábban figyelmeztettük a Kuruc.info mögött álló erőket, hogy belátunk a lapjaikba. Ez a kirohanás akart lenni a válasz. Önleleplezés lett belőle. (…) A Kuruc.info ezzel kinyilvánította hovatartozását.(…)
A bolíviai kalandorokról
(…) Az egyik áldozatot a nemzeti oldal egy része hősnek tekinti – jellemző módon a liberális média is sztárolja. A homoszexuális zsidó anarchista – szép példakép! – Eduardo Rózsa Flores dolgairól hamarosan közlünk egy összeállítást.
Nem ismeretlen azonban előttünk az ügy másik két magyar szereplője sem. Magyarosi Árpád és Tóásó Előd 7-8 évvel ezelőtt megfordult egyik csoportunknál, egy harmadik erdélyi fiatal és egy egri jobbikos társaságában. A legények Magyarosi kivételével elvéreztek egy 10 km-es kiránduláson.
Annak idején mint Székely Felszabadítási Hadsereg mutatkoztak be, majd Székely Fenyők Egyesületéről is szó esett, más alkalommal pedig ismét más néven kopogtattak a Központunknál, most Székely Légióról, Székely Gárdáról és hasonlókról is beszélnek. (Tipikus álmodozó szervezkedés képe, amelynek rendszerint összesen nincs fél tucat tagja.) (…)
Az erdélyi fiatalok az MNA szűrőjén nem mentek át. Erkölcsileg megbuktak, szexuális tévelygés miatt.
Magyarosiról évek múlva még annyit hallottunk, hogy rasztahajú drogos lett.
Érdemes lenne gondolkodni, utánajárni dolgoknak, mielőtt nemzeti hősnek kiáltunk ki zsidó világpolgárokat, erkölcsi halott fiatalokat.
Trianon – a nemzet szégyene
(…) A magunk részéről ezt a napot egyszerűen a nemzeti szégyen napjának tekintjük. 89 évvel ezelőtt hazánk korántsem volt olyan vert helyzetben, hogy az országcsonkítást el kellett volna tűrni. Ahogy nem tűrte Törökország sem, aki Mustafa Kemál vezetésével kiverte az országfoglalókat. Magyarországon a Rongyos Gárda kivételével jóformán semmilyen ellenállás nem volt! Voltak lózungok, versek, dalok. Volt siránkozás, tiltakozás – de fegyver csak a rongyosok kezében! Épp ezért örök példaképünk a Rongyos Gárda, és az ő tevékenységük az egyetlen momentum, amit ezekből az időkből nekünk ki kell emelnünk. Minden más – bele értve az országvesztést követő Horthy-korszakot is – szégyen! (Horthy nem országgyarapító volt, hanem országvesztő!)
Lehet siránkozni, tiltakozni, követelni, énekelni, a Horthy-korszak lózungjait kiabálni. Trianon ellen, a kormány ellen, vagy bármiért. Mi a rongyosok útját választjuk.
Mossad recept: három plusz egy – a cigánygyilkosságok háttere
Végy egy Mossad ügynököt és ránts bele három embert. A Mossad bevált receptje az államellenes aknamunkához. Úgy tűnik, a cigánygyilkosságok hátterében ugyanaz a szisztéma húzódik meg, mint amit a bolíviai kalandorok ügyében tapasztaltunk. Az események elemzésénél megint csak hasonló helyzetben vagyunk, mert az ismert főkolompos mellett személyes ismeretségünk van a többieket illetőleg is. Így reálisan tudunk értékelni, nem veszünk el a zavaros félinformációk és mendemondák között. (…)
Egyszersmind igazolódni látszik az a feltevésünk, hogy a gyilkosságok az izraeli titkosszolgálat megrendelésére történtek. A szervezés kísértetiesen hasonlít a Rosa Floresz féle esetre, ahol az egy szem Mossad-ügynök három másik fiatalember beszervezésével látott neki a megbízatás teljesítésének.
Az elfogottak közül három ember ismert figurája a régi debreceni szkinhed életnek. Némelyikük csaknem húsz éve került közel az irányzathoz, a debreceni szkinhedek vezéregyénisége volt. A másik kettő is ismert, régi arc.
Negyedik társuk, a csoport vezetője viszont nem illik a képbe. Szintén ismert figura, egy rock zenekarból, viszont ott mint antifasisztára emlékeztek rá. Persze mindenki változhat. Bár az a tény, hogy két cigányt is beprotezsált a munkahelyére, nem ezt bizonyítja. És van itt még egy apróság. Az illető korábban 1,5 évet töltött el Izraelben, úgymond egy kibucban. Aki nem áll teljesen naivan az események előtt, össze is rakhatja a kockákat.(…)
A hírek szerint persze valamilyen szélsőséges szervezet pénzelhette a csoportot, amire a nyomozás előrehaladtával fény fog derülni. Na, ez nem valószínű, a szélsőséges szervezet ugyanis a Mossad lehet. (…)
Az elméletünk a jelek szerint megint bejött. A történések sorra helyzetértékeléseink helyességét bizonyítják.
Levélváltás a zsidókérdésről, józsidókról egy érintettel
(…) A nemzeti pártok józsidóival azért sem tudunk mit kezdeni, mert a zsidóság meghatározó része a zsidósághoz kötötte a hazugság fogalmát. (…) A nemzeti érdek érvényesítéséért folyó harcban a legkevésbé sem lehetünk arra tekintettel, hogy ezeket különválogassuk. Ezért mindenkinek egyszerűbb, ha zsidó zsidóként akar jó lenni, nem pedig magyarként.
Tipikus jelenség az is, hogy a nemzeti pártok józsidói adott helyzetbe kerülve nem tudják meghazudtolni a másik oldallal összekötő származásukat. Jellemző példája volt, mikor az izraeli haderő szállásfoglalásáról írott cikkünk kapcsán egy Magyar Gárdás zsidó fenyegetőzött feljelentéssel. Aki egyébként a Gárda tárgyalásán mondott ’védőbeszédében’ is a holokausztnál lyukadt ki.
Ha tetszik, ha nem: senki nem szeretné azt kockáztatni, hogy a mellette lobogtató józsidó egyszer csak mégis úgy gondolja, hogy tulajdonképpen a szemben álló izraeli katonákhoz állna… Ez indokolja az aszemitizmust. (…)
A nemzeti tömegek kezelésének kérdése
Olvasóink, híveink sokszor fordulnak hozzánk kétségbeesett kérdésekkel, mit lehet tenni a nemzeti érzelmű tömegek felrázása, harcba állítása érdekében. Szervezőink is sokszor ütköznek olyan problémába, hogy az elvileg nemzeti érzelmű, magukat tettre kész hazafinak tekintő emberekkel nem tudnak mit kezdeni, sokszor meg sem értik, miről beszélünk. A nemzeti tömegek megelégednek a választások adta lehetőségekkel, lelkesednek egy felülről levezényelt tüntetés eseményein, koncertek, vásárok látogatásában merül ki a cselekedet. (…)
Változnak az idők. De ahogy változik az általános felfogás, úgy változnak a széleken elhelyezkedők kihívásai, taktikái is. (…) A szemben álló felek az istentelen, zsidó szellemiségű nemzetidegen erők, a másik oldalon pedig az Isten oltalma és vezetése alatt álló, nemzetben gondolkodó hazafiak arcvonala. Óriási hiba azt hinni, hogy a rossz oldal kimerül egy szocialista kormányban, és a baloldalra korlátozódik. De az is tévedés, hogy az Igazság megtestesülése az általános nemzeti vonulat, a jobb érzésű tömegek, és a karikába rakott X-ek a fegyverek. (…)
Naiv tévedés azt hinni, hogy a jobbra tolódásra a sötétség képviselői baloldali reakciót adnak! Nem! Alkalmazkodnak, felveszik a nemzetiszín palástot. Pártjaikat átfestik (…), betagozódnak a nemzeti szervezetekbe, maguk is ilyeneket alakítanak, élére állnak annak, amit nem tudnak megállítani. A végeredmény pedig: ugyanazok az elnyomók, más szlogennel! A csapda pedig ott van, hogy ezt a jobbra tolódó tömegek nem képesek átlátni, és győzelemként ünneplik meg az újabb átverést. (Érdemes lesz megfigyelni a Fidesszel lepaktáló Jobbik pajzsra emelését!)
A másik oldalon elhelyezkedő erők épp ezért nem tespedhetnek bele a nemzeti ébredés eufóriájába. A felelősségük nő. Nekik át kell látni, amit a frissen ébredtek tömegei képtelenek. Át kell látni az eltolódás adta új helyzetet, értékelni kell a történéseket, figyelni, merre mutatnak a folyamatok, és fokozottan dolgozni – mert a kor többet követel tőlük!
Az eltolódás fokozódásával mind veszélyesebbé válik a gonosz erők taktikázása, és egyre nő a jók felelőssége. Közben nő a kockázat, és fokozódik a feszültség. Mindez a széleken elhelyezkedő, egymással szembenálló erők végső összecsapásáig tart. (…)
Tudni kell, hogy a tömeget nem észérvek irányítják, hanem érzelmek. Tudomásul kell venni, hogy épp ezért a tömegek megvezethetők. Azt is látni kell, hogy a befolyásolásra a hatalomnak jobbak az eszközei – és láthatóan működnek is. A cselekvőkészséget mérlegelve jelen esetben számolni kell a kényelemszeretettel, lustasággal is. Ebből két dolog következik: ezt a széles réteget folyamatos, tudatos munkára nem lehet rávenni. Továbbá az alkalmankénti érzelmi-indulati alapú megmozdulások könnyen vonhatók az eszközökkel bírók (jelen helyzetben a hatalom) irányítása alá. Mindezt figyelembe kell vennünk, amikor a nemzeti táborról beszélünk. (…)
Akit elkeserít a nemzeti tömeg kényelmes állapota, egyet tehet: tessék kiválni a tömegből! Tessék készülni, ne érjen váratlanul az összeomlás! A jó szándékú tömeget sem kell leírni, még bármilyen szerepük lehet! A legtöbb pedig azokon múlik, akik kilátnak a tömegből! Felelősségetek van! Munkára!
Szükséges a vizsgálat a Zentai-ügyben
Úgy gondoljuk, valóban szükség van a Zentai-ügy kivizsgálására és a felelősségre vonásra. A köznyugalom érdekében tisztázni szükségeltetik ugyanis, van-e mentsége az öreg Zentainak, miért nem tartózkodott a helyszínen, és miért nem lőtte agyon a szóban forgó személyt. Ha ezt megtehette volna, és elmulasztotta, akkor megrovásban kell részesíteni szolgálati vétség miatt, mert nem tartotta be a törvényt.
Ugyanis az ál-halott zsidó egy partizán vagy diverzáns ügynök volt (manapság terroristának hívják), mivel nem tartotta be a törvényt, és nem viselte a megkülönböztető jelzést. Ezért feltételezhető, hogy ő is robbantani akart volna. És lehet, hogy éppen a zsidónegyedben. Ha sikerül, akkor most nem lenne zsinagóga...
Eme szörnyűség megakadályozásának elmulasztására Zentai úr részéről édeskevés kifogás az, hogy nem volt ott. Egyetlen elfogadható mentség, ha hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy profi szinten műveli a telepatikus teleportálást, és ő ártalmatlanította a bűnözőt. Ennek hiányában azt kell gondolnunk, hogy a terrorista sorsát zsidó honfitársaink saját erejükből voltak kénytelenek elrendezni. Amennyiben ez bebizonyosodik, javasoljuk Zentai bácsi kitiltását a soron következő holokauszt-rendezvényekről!